Iskolatörténet

A gróf Festetics Pál által alapított iskola 1772-ben 3 évfolyamos gimnáziumként kezdte meg működését a Kossuth Lajos utca 45. számú épületben. Az első osztály tanulói a principisták, a másodiké a grammatisták, a harmadiké a syntaxisták voltak. Az első oktatók ferences rendi papok voltak. Fő tantárgyak a latin, hittan, földrajz, történelem és természetrajz. Rendkívüli tárgyként a görög nyelvet, a mértant, a természettant és a hazai szokásjogot vehették fel a tanulók.

Gróf Festetics Pál
Gróf Festetics Pál

Iskolánk 1789-ben a költészet és a szónoklat két évfolyamával bővült, mely ettől kezdve királyi intézmény, állami gimnázium. 1800. november 4-én az iskola új épületben, a mai rendház második emeletén nyert elhelyezést.

1806-tól a gimnázium 6 osztályos lett. 1808-ban a Csornai Premontrei Rend vezetése alá került. A reformországgyűlések idején a magyar nyelv meghódította az iskolát. Az oktatás zömmel magyarul folyt, a bizonyítványok, értesítők magyarul készültek.

1850-ben az iskolát négyosztályos reálgimnáziummá szervezték át. Az osztályrendszert felváltotta a szakoktatás, a hivatalos nyelv ismét a német lett.

1890-től a gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá szervezték át, azzal a feltétellel, hogy a város az oktatáshoz megfelelő épületről gondoskodik.

Az iskola épülete a XX. század első felében.

1892. augusztus 23-án avatta fel Keszthely lakossága a Schadl János tervei alapján készült új épületet. (Az oktatás túlnyomórészt ma is ebben az épületben folyik.) Az itt tanulók 1922 óta vettek részt tanulmányi versenyeken. Az 1924-es eredményeket követően a keszthelyi gimnáziumot az ország legsikeresebb intézetének nyilvánították.

1924-35-ig az iskola reálgimnáziumként működött, majd egy 1934. évi törvénycikk értelmében fokozatosan újból gimnáziummá alakult át. A premontreiek vezetése alatt a diákok teljes vallásszabadságot élveztek, de arra nagyon ügyeltek, hogy minden tanuló eleget tegyen a saját vallása által előírt kötelezettségeknek.

1948-ban az intézményt államosították, és fokozatosan négyosztályossá szervezték át. Az 1951-es törvényrendelet alapján a gimnáziumot humán és reál tagozattal kellett megszervezni. 1958-ban bevezették a gyakorlati foglalkozásokat, majd 1959-ben egy osztályban az 1 napos gyakorlati munkát. Ezek megszűnte után 1990-ig a gimnáziumi osztályok mellett előbb mezőgazdasági, majd közgazdasági és egészségügyi szakközépiskolai, valamint gép- és gyorsíró szakiskolai osztályok is indultak. A nappali rendszerű oktatás mellett folyamatosan működött felnőttoktatás is a levelező tagozaton.

Az iskola fennmaradásáért többször is meg kellett küzdeni (1788, 1794, 1830, 1887), de a város vagy a rend vezetőinek határozott fellépése mindig meghiúsította a gimnázium áthelyezését vagy megszüntetését.

A gimnázium Szent Imre üvegablaka Az üvegablak részlete
A gimnázium Szent Imre üvegablaka Az üvegablak részlete

A gimnázium fennállása óta mindig meghatározó volt a régió életében. Kultúrakisugárzó szerepét nem lehet elvitatni. Az itt folyó oktató-nevelő munka értékét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az itt végzettek szorosan kötődnek egykori iskolájukhoz. Gondoljunk csak a Premontrei Öregdiákok Egyesületére és a Vajda János Öregdiákok Egyesületére. Mindkét egyesület tagjai fontosnak érzik, hogy támogassák iskolájukat, találkozzanak egymással, a mostani diákokkal és a tantestülettel is.

A gimnázium iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A más középiskolákat érintő tanulóhiány ezt az iskolát elkerülte. Beiskolázási körzete egyre tágul. Ennek okai: az iskola sokszínűsége, az egyre javuló versenyeredmények és az évek óta stabilan magas felvételi arány. Valamennyi osztályba csak eredményes felvételi vizsgával lehet bejutni.

Nagy súlyt fektet az intézmény vezetése arra, hogy minden tanulója számára biztosítsa a sportolási lehetőséget. Atlétikában a gimnázium évek óta az ország legjobb iskolái között van.

Az egyre javuló versenyeredményekhez hozzájárul az is, hogy a gimnázium a tehetséggondozást már az általános iskolások között elkezdi. Matematika, biológia, fizika, angol, német és atlétika szakkörre járnak általános iskolások a vonzáskörzetből szép számmal. Igény szerint további szakköröket is indítunk.

A gimnázium matematika és fizika munkaközössége évente megrendezi a Newton Kupát, a térség általános iskolásainak matematika-, fizika- és számítástechnika-versenyét.

Az évenként végző 120-130 tizenkettedikes közül általában 80-90 tanuló rendelkezik legalább 1 középfokú nyelvvizsgával, de számos tanulónak van 3 középfokú vizsgája. A nyelvi osztályba járók közül sokan sikeres felsőfokú nyelvvizsgát is tesznek.

Ezt a szép eredményt megalapozzák a külföldi cserekapcsolatok és az egyéb külföldi tanulmányi kirándulások, melyek hozzájárulnak az élő, a beszélt nyelv elsajátításához, ráébresztik a tanulókat az idegen nyelvek ismeretének fontosságára. Megismerik a környező országokat, ezen országok kultúráját, szélesedik világlátásuk, fejlődik valóságismeretük.

Eredményesen működnek az iskola művészeti csoportjai is (néptánc, énekkar, színjátszó csoport stb.). Nagyon jó eredményeket érnek el az iskola tanulói a Helikoni Ünnepségeken, a területi és országos versenyeken. A gimnázium tanulói részt vesznek a városi és környékbeli rendezvényeken, hozzájárulnak azok sikeréhez.

Példaértékű az az iskoláért való közös munkálkodás, amely az öregdiák-egyesületek és a gimnázium között alakult ki. Ezt jelzik a közös rendezvények, a hagyományok ápolása, közös pályázatok kiírása, a tanulók kimagasló munkájának, versenyeredményeinek elismerése.

A kimagaslóan jó megyei, területi és az egyre javuló országos versenyeredmények jelzik, hogy a háttérben egy szakmailag jól felkészült kollektíva van, és az intézményben alapos, igényes szaktanári felkészítő munka folyik. E munka elismeréseként a nevelőtestület 1997-ben Keszthely Város Szolgálatáért, 1998-ban a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Pedagógiai Nívódíja, 2000-ben a Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Sportjáért Nívódíja kitüntetésben részesült.

Az iskola falai között számos kiválóság tanult, mint például Deák Ferenc, Batsányi János, Festetics György, Festetics Tasziló, Fejér György, Vaszary Kolos, Laky Demeter, Bernáth Aurél, Kuncz Adolf,Básti Lajos, Bertha Bulcsú, Csík Ferenc.

Akadémikusaink: dr. Mátyás Flórián, dr. Bulla Béla, dr. Czibere Tibor, dr. Horváth József, dr. Hadrovics László, dr. Vértes Attila és dr. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi főtitkára.

Az iskolavezetés célja, hogy a gimnáziumra jellemző sokszínű képzést a jövőben is megtartsa, ezzel bővítse beiskolázási körzetét, tanulóit nyitottságra, igényességre, kreativitásra nevelje, és e változó világban konvertálható tudással vértezze fel.

Az iskola épülete a 2000-es évek elején
Az iskola épülete a 2000-es évek elején

 

Az iskola épülete 2012-ben
Az iskola épülete 2012-ben

 

A GIMNÁZIUM IGAZGATÓI


FERENCES RENDIEK (1772-1808)

Szent Ferencrendiek: Pajerics Vencel (1772-1773), Zsemberi Lõrinc (1773-1777), Bécsi Arnold (1777-1781), Zsemberi Lőrinc (1781-1784), Cseh Lázár (1784-1785), Marton Lipót (1785-1787). Raab Angyal (1787-1792) Kegyesrendi: Kelle Lipót (1792-1793) Világi: Für Márton (1793-1808)


PREMONTREI RENDIEK (1808-1948)

Gyöngyösi Pál (1808-1812), Hármb Gábor (1812-1813), Schindler Bernát (1813-1814), Lencs Ambró (1814-1816), Petróczi Béla (1816-1821), Söjtöri József (1821-1843), Szenczy Imre (1843-1846), Ihász Gilbert (1846-1853), Szita Sándor (1853-1858), Pintér Endre (1858-1874), Sailer Ármin (1874-1878. dec. 30.), Dr. Lipp Vilmos (1878-1886), Farkas Miklós (1886-1890. ápr. 21.), Dr. Burányi Gergely (1890-1906), Berkes Ottó (1906-1936), Dr. Szerecz Imre (1936-1941), Dr Szalay Albin (1941-1948)


ÁLLAMI GIMNÁZIUM (1948- )

Gõgös Ferenc (1948-1950), Dr. Szőkefalvy Nagy Zoltán (1950-1952), Firbás Nándor (1952-1957), Dugonics József (1957-1979), Kiss Jenõ (1979-1990), Batha Kálmán (1990-2004), Farkas László (2004-2005), Dr. Varga Zoltán (2005-2007), Kiss Ibolya(2007-2008), Szörényi Zoltán (2008- )


 

A gimnázium híressé vált tanulói

A gimnázium igazgatói 1772-óta

 Képek az iskola életéből

Régi tervrajzok